A nebulók közül az egyik, a tatabányai Lőrincz Álmos (11) nem csupán az éneklés terén számít zseninek, lévén kettesével végzi a tanéveket az általános iskolában, ahol színpadi sikerei ellenére mégis sok bánat éri. Az alacsony növésű fiúcskát különlegessége miatt sokat bántják az osztálytársai, sőt bevallotta, egy alkalommal a tornaterem öltözőjében meg is verték a többiek.
– Álmosban elképesztő érzékenységet, intelligenciát, tehetséget, ugyanakkor nehezen kezelhető indulatokat is érzek. Ez a kisfiú nem átlagos gyerek, neki szakember és szerető szív kell egyszerre. Elmondta nekem, milyen sokat bántják az osztálytársai. Ha valaki eltér az átlagtól, azzal nem tudnak mit kezdeni a többiek, de szerintem az ilyen gyerekek pár éven belül nagyon népszerűek lesznek. Örülök, hogy bekerült a csapatba ez a kisfiú, mert meg kell tanítani neki azt, hogy az élet bizony nem bánik velünk kesztyűs kézzel – mondta Szulák Andrea, a műsor egyik tanára, aki a kamerák előtt lágyult el Álmos történetét megismerve. A színész-énekesnő amúgy is érzékeny mostanában, de ebben szerepet játszhat kislányához, Rozinához fűződő érthetően szoros viszonya.
– Tegnap is elsírtam magam otthon, amikor arra ébredtem, hogy Rozina hatéves lett. Ősszel kezdi az iskolát, már igazi nagylány. Ha csak ránézek, uralkodni kell magamon, hogy örömömben, meghatottságomban ne potyogjanak a könnyeim, annyira egynek érzem magam vele – árulta el Andrea, aki korábban olykor még mérgében is képes volt sírva fakadni. Szulák szerint egy gyerek sohasem rossz. Úgy véli, a „rosszaság" a felnőttek tulajdonsága, akárcsak a mesterkéltség. Egy gyerek mindössze eleven, fecsegős vagy csibész lehet. Ezért van az, hogy ők még nem énekelnek manírosan, nem tudatosan hatásvadászok, sokkal inkább ösztönösek. Az ének iskolájában a kis osztályom négy nebulója hihetetlenül érzékeny teremtés, de mind más egyéniség, ezáltal másképpen kell velük bánni is. Nagyon igénylik az anyáskodást és a sok beszélgetést – mondta a műsor Andi nénije.