Nem csoda, hogy a kislány lett a műsor harmadik évfolyamának győztese, produkcióján az egész stúdió zokogott. A nézők csak a tanárok reakcióit láthatták, de a Bors megtudta, hogy még a műsor szerkesztői is könnyeikkel küszködtek Zsófi produkciója közben. Kiderült: a tizenhárom esztendős lány tíz éve elhunyt édesapjáért énekelt. Mivel nem lehettünk fent vele a színpadon, azzal nyugtattuk, édesapja szelleme biztos ott lesz vele. Ő is úgy érezte, hogy fogja a kezét, mesélte Zsófi édesanyja, Vörös Judit, aki el sem hitte, hogy a kislánya nyert. De ugyanezt érezte az énekespalánta is. Nóri egy hosszú szünetet tartott az eredményhirdetéskor, én pedig már arra gondoltam, hogy ha kimondja a nevet, odaszaladok Alexandrához és megölelem. De az én nevemet mondta, azt sem tudtam hirtelen, hol vagyok, mesélte Zsófi, aki, bár a hangja tökéletes, minden alkalommal, félve lépett fel a színpadra.
Nem szeretem magam, mert kicsit husis vagyok. Ha belenézek a tükörbe, mindig látom, nagyon zavar, magyarázta a kamaszlány. Így Zsófinak nem is az énektudása miatt volt a legnagyobb szüksége tanárára, Szulák Andira, hanem éppen az önbizalomhiány leküzdéséhez.